Hol található a mészkőbánya?

Budapest határától mintegy 5 km távolságra helyezkedik el Üröm és Budakalász községek között az a forrásvízi mészkőbánya, melynek kőzetanyaga 2000 év óta meghatározó jelentőségű szűkebb és tágabb környezetének építészeti kultúrájában.

Mikor és hogyan keletkezett a mészkő?

Földtanilag a legfiatalabb képződmények közé tartozik, kora mindössze 800-900.000 év között van. A pleisztocén jégkorszak idején egy viszonylag hosszú és keskeny édesvizű tóban keletkezett a mészkő.

A fenék források sok oldott kalcium karbonátot hoztak felszínre. A viszonylag nagy nyomásnál feltörő langyos források vize az alacsony nyomású környezetbe kerülve elvesztette CO2 tartalmának jelentős részét. Emiatt felbomlott a kalcium-hidrokarbonát egyensúlya. Felszabadult közben egy vízmolekula és kivált a kalcium karbonát: CA(HCO3) → CO2+H2O+CACO3.

A kellemetlenül „hűvös” jégkorszaki klíma a tavak vizének hőmérsékletét is jelentősen befolyásolta, de egyben biztosította is a +10 és +20 Celsius fok közötti hőmérsékletet, ami a mészkő képződéséhez ideális. +10 Celsius fok alatt jelentősen megnő a túltelítettségi határérték, melynek következtében keletkezik a mészkő, míg +20 Celsius fok felett aragonit jön létre. A közte lévő intervallumban, különösen ott, ahol dús vízi növényzet burjánzott, a maradék CO2-t is kivonta a vízből, mivel a vízi növények is CO2 lélegeznek be és oxigént állítanak elő. A CACO3 így növény szárára és levelére csapódott ki és rövid idő alatt megöli a növényt. Ennek lágy részei elbomlottak és a helyükön maradt üregek okozzák a forrásvízi mészkövekre annyira jellemző lyukacsos szerkezetet.

A mészkőben őrzött emlékezet

A budakalászi mészkő az évszakok változásáról is ad információt, mivel nyáron lényegesen kevesebb lösz került a tóba, így a kőzet színe világos elefántcsont színű. Télen a behordott homogén anyag jóval több, ami a keletkező mészkövet világosbarnára színezi.

A kőzet így válik kétszínűvé és veszik fel a rétegek a moduláló vagy traverzáló formát. Ez a látvány csak akkor jön létre, ha a rétegződésre merőlegesen vágják el a kőzetet. Ha azzal párhuzamosan, akkor az egymással keveredő színek felhős rajzolatot eredményeznek. Ilyenkor beszélünk egyszerűen csak mészkőről.

Ezek a mészkőfajták egyben „tanúhegyek” is, mivel a 900.000 évvel ezelőtti erózióbázis szintjét is jelzik, mely azóta hozzávetőlegesen 100 méterrel csökkent.

A bánya története

A budakalászi bánya megnyitásának ideje Kr.u. 92-93-ra tehető, mivel akkor helyezték az egykori Aquakwinkwe település helyére a Szerémségből a XII. légiót, mely azután kiépítette az Aquinqum-ot. Csak amíg a kelták nyelvén az Aquakwinkwe jó vizet jelentett, a latin fordításban ez öt vízre sikeredett és ezt a nevet örökölték a magyarok.

A légió mérnökei hamar megtalálták kiválóan alakítható, faragható forrásvízi mészkövet és az Aquincum építményeinél jelentős feladatokat bíztak rá. Gyakorlatilag az összes oszlop, oszlopfő és aretmetika stb. ebből készült.

A török hódoltság másfélszáz évétől eltekintve a bánya folyamatosan üzemelt és üzemel napjainkig. Jelenleg mintegy 1000 m3 mészkövet fejtenek ki évente a legmodernebb technológiával és dolgoznak fel a bánya területén. Döntően lapokra alakítják, melyekből fal, padló, lépcsőburkolatok ablakkönyöklők, konyhapultok készülnek, de a soros ciklopkövekként is népszerű. Kedvelt a mészkő minden olyan felhasználása, ahol az épületen a tartósság feltétel és az ehhez társuló esztétikai magasrendűség is természetes követelmény.

A budakalászi mészkő ÉMI minősítéssel rendelkezik.